Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

2013. január 29., kedd

Gyömbér fogyasztása


Ennél egyszerűbb talán nincs is.

Veszek egy gyömbér gyökeret, szobahőmérsékleten hagyom (nekem a gyümölcsös kosárban van az asztalon) és várom, hogy kihajtson.

Amikor kihajtott (lásd a fotón kijelölve) akkor letöröm a hajtást és megeszem.
Majd várom, hogy újra kihajtson.

A hajtás nem fás mint a gyökér.

Az íze finom pikáns, kissé csípős, mert ugye ez is gyömbérből van. :-)

2 megjegyzés:

Compot írta...

Ez tényleg egyszerű. Ha elültettem, nem hajtott ki.

Unknown írta...

Szerintem a gyökér sem fás. Én azt szoktam rágcsálni, az is nagyon finom, s persze csípős az is. :-)

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

itt egy érdekes videó

egy 70 éves nőről, aki fele annyinak néz ki mint amennyi... 27 éve nyers ételeken él, ez a fiatalságának a kulcsa! (feliratos)

Amit még szeretettel ajánlok: élő ételek, környezettudatosság, önfenntartás és a verseim

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!