Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket mindenkinek!


Nagyon jó volt 2012-ben blogot írni, tanfolyamokat szervezni, mert sok értékes emberrel ismerkedtem meg. Láttam az emberekben a vágyat a spirituális fejlődésre, egy tiszta szeretet centrikus világ utáni sóvárgást is éreztem bennük. A nyers étkezés ezt segíti, persze elfogadom azt is, hogy nem mindenkinek ez az útja.

Mindenkinek örömteli emelkedést kívánok!

Szeretettel
Tamás

Karácsonyi menü

Ünnepek alatt ahol csak lehet, rogyadozik az asztal az ételektől, süteményektől és általában nem könnyű ételek kerülnek az étlapra. Nem így van ez a nyers konyhában. Nekem a karácsonyi menüben a gomba és a savanyú káposzta elengedhetetlen, ez a gyerekkoromra emlékeztet. Szintén szeretem a sütőtök és tökmagolaj ízét. Az ez évi menü fő fogását ezekből fogom összeállítani. Ez az étel inkább a színek és az ízek megéléséről fog szólni, mint a zabálásról. A tányéron találunk sok színt, édes és savanyú ízeket, amiket egymás után érdemes kóstolgatni. A savanykás gomba is ilyen, külön érdemes megrágni. Szóljon hát ez a karácsonyi menü arról, hogy újra felfedezzük az ízeket és a köztük lévő harmóniát. A recept nagyon egyszerű hozzávalókból készül, így bárki el tudja készíteni akinek kedve van hozzá.

Töltelék a paprika karikákhoz:
Egy negyed nagy fej karfiol
Ugyanannyi mennyiségű sütőtök
Egy nagy sárgarépa (a fele aprítva a feléből csillagok készültek)
Aki a vöröshagymát szereti, nyugodtan tehet bele egy fej vöröshagymát is.
A hozzávalókat összeaprítjuk apróra.
Tökmagolaj
Himalája kristály
Mindent összekeverünk és állni hagyjuk 1-2 órát, hogy összeérjenek az ízek.

 
Csírák
Mungóbab és görögszéna
(3 napos csírák, első nap 8 órát áztatjuk a magokat, majd utána nem áztatjuk tovább, naponta 2x csak átmossuk folyó vízben)

Gombaszósz
Szárított gomba
Savanyúkáposzta leve


Az étel készítésben próbálom az egyszerűség elvét követni, nem bonyolítom túl a recepteket, persze akinek kedve van hozzá, kísérletezzen csak nyugodtan.

Ajánlok a menühöz aszalványokat is, pl a gombás aszalvány nagyon illik hozzá, szerintem :-)



Egy élő közösségben élni



Nézzétek meg, milyen 16 hektáron, több mint 16 éve egy permakultúrás gazdálkodásban élni.

Video ITT
A Farm weboldala ITT

Angolul van a videó, de ha valaki nem értené akkor is láthatja az emberek szemében a szabadságot és a boldogságot. Mindenük megvan, a farm teljesen önellátó, de nem a farm itt a lényeg, hanem a közösség, az teszi élővé és élhetővé a farmot. Itt látni, az összefogás mire képes. Minél tovább, egyre több és több ilyen farm születik :-)

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!