Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Aquapónia / Akvapónia a szobában

Minden olyan módszer, ami természetes energiákat használ fel arra, hogy élhetőbbé tegye a világot számomra vonzó. Így van ez az aquapóniával is.
Az aquapónia - akvapónia egy következő lehetőség a növénytermesztésre ahol a halak és növények együttélésének az egyensúlyára törekszünk.  A mi éghajlati viszonyainknál a tél az az időszak, amikor a legkevesebb a friss nyers zöld növény (turmixokba) vagy fűszernövény (ételekbe). Ezt szeretném megoldani a szobai aquapónia rendszeremmel. Most kezdem a tapasztalási fázist így télig van elég időm arra, hogy összeálljon a kép, hogyan legyen ebből pár kiló kavicsból egy virágzó élettel teli fűszerkert.

Kiindulási alap
Másfél éve van egy 33 literes akváriumunk halakkal és növényekkel (a gyerekeknek hozták az angyalok a karácsonyfa alá), amiben természetes biológiai egyensúlyt sikerült létrehoznom. Onnan gondolom, hogy kialakult az egyensúly, mivel van egy garnéla rákunk is, aki nagyon jól érzi magát (és ha nem így lenne, már nem élne mivel ő igazán igényes a víz minőségére). Az akvárium alja (homok a kőbányából) a beüzemelés óta nem volt tisztítva (csak a csigák és a növények mozgatták, túrták) és a víz sem volt cserélve csak 10% arányban és az az elején 1-2 hét rendszerességgel, majd most már van, hogy 1-2 hónapig nem is cserélem.  Az újratöltött víz sohase volt klóros csapvíz, az elején 24 órára volt szellőztetve (hogy elillanjon a klór) de amióta víztisztítót használok, a tisztított víz kerül bele.
Szóval innen indulok.

Kivitelezés és ötletek
Az elképzelésem az az, hogy az akvárium növényeit még meghagyom és a víz egy részét kivezetem, egy kavicsággyal töltött tálcába ahova a növények be lesznek ültetve. A kavicságy jobb felső részén van a beöntés és a kivezetés a bal alsó sarkon van.



Két elfolyó nyílást készítettem, ha az alsónak a csövét felrögzítem a peremhez (lásd a fotón), akkor megtelik a kavicságy vízzel (ezt elárasztásnak nevezem – így imitálom, hogy sok eső esett) a felső elfolyó nyílásig, ami mennyiségben szintén 10% az akvárium vizéből (ezt már lemértem kb. 3,3 liternek felel meg). Majd utána a felső elfolyó nyíláson folyik vissza a víz az akváriumba. Egy idő múlva az alsó elfolyó nyílás csövét visszarakom az akváriumba és a vízszint visszasüllyed az alaphelyzetbe (a kavicságyás alján kb. fél liter víz kering). Kíváncsi vagyok, mennyi vizet fognak felhasználni a növények (amit után kell majd töltenem) majd ha megnő a gyökerük és hogy a keringés mennyire fog lelassulni. Az elárasztásnak az időzitése nálam emberi tényező, nincs gépesítve mint a nagyobb aquapóniás rendszereknél.
A keringetést úgy oldom meg, hogy bordás rendszert alakítottam ki a ládában így kényszerítve a vizet, hogy folyjék (a láda teljes alján), és ne álljon és pangjon, vagy csak itt-ott folyjon.


A borda lapok egy fa ládából vannak (odaragasztottam a lapokat a ládához), a fa természetes anyag és jól szívja a vizet és így fel tudja majd azt vezetni a láda felsőbb rétegeibe, az volt a cél, hogy amikor nincs annyi elárasztás a növények így is elég nedvességhez jussanak.
Az akvárium szivattyújából kivettem a szivacsot, eddig az szűrte a vizet, most majd reményeim szerint a kavicságy és a növények gyökere fogja. A szivattyút az akvárium aljáig nyomtam le, hogy mélyről húzza a vizet. Amikor először átért a víz a kavics ágyon zavaros lett az akvárium vize (a kavicsokat nem mostam át, úgy raktam bele a ládába ahogy a kavicsbányából hoztam) de pár óra alatt teljesen szépen kitisztult újra a víz. Utána az első elárasztásnál már nem lett annyira zavaros a víz. Aminek még örülök az az, hogy a elfolyó csőbe levegőt is szippant a kavics ágyásból elfolyó víz, így megoldottam egyben az akvárium vizének a buborékoztatását is.  
Folytatás
Tudom, hogy egy aquapónia rendszerben nem kell, hogy legyen növény az akvárium vizében az egyensúly beállta után, a folyamat az az, hogy a halak vize a termesztett növényeket locsolja és a növényekkel kezelt-tisztított víz kerül vissza a halakhoz. Én is majd két lépésben haladok ebbe az irányba, növelem lassan a halak számát az akváriumban (most 12 hal úszkál az akváriumban, egy garnéla rák meg egy két csiga, de lehet, hogy már csak a csigaevő csiga él mert a többit megette a kannibál)  és csökkentem majd lassan a növényeket is. De ezt most még nem tehetem, mert akkor az eddig beállt egyensúly az akváriumban felborulna és elpusztulnának a halak (volt már olyan, hogy elpusztult egy hal, de azt sem vettem ki mert a többi lakó egy két nap alatt elcsemegézte a tetemet - szerintem ez is a természetes egyensúly része).

A világítás még nincs megoldva. Jelenleg elég sötét a szoba mivel a kánikula miatt eléggé le vannak húzva a redőnyök, hogy kiszorítsuk a szobából a meleget. Lehet, hogy télen is kell majd valami égő a növények felé, ezt majd megtapasztalom.
Beültetés
Mivel csíráztatok étkezésre, nem kellett magokat vetnem, egyenesen csírás növényeket ültethettem ma reggel a kavicsba, retket, vörös herét és zsázsát. Ma hozok még kövér porcsint is, láttam egy helyen két centis példányokat, azok még szerintem átültethetők. Ezek lesznek az első hódítók!
Nem tudom, mennyire lesz a növényeknek zavaró a gyökérzetre a fény mivel a láda átlátszó, lehet, hogy majd le kell festenem, hogy sötétítsek a helyzeten, elvégre a gyökerek földben vannak és ott nincs napsütés.
Majd folyamatosan bővítem ezt a bejegyzést (mint a permakultúrás fűszerkerteset) hogy mi a helyzet és a fejlődés, így megosztva a tapasztalataimat azokkal akiket érdekel a téma.

5 nap után
a beültetett retekcsírák (2 centisek voltak) és kövér porcsinok (3 centisekvoltak) és megduplázódtak és triplázódtak.
Szerintem azért is nyúlnak a növények ennyire mivel kevés a fény és a fényt keresik. A világítást még meg kell oldanom.  Naponta 2x árasztom el a veteményest a felső elfolyó nyílásig. A zsázsa és a vörös here nem élte túl a főpróbát, majd jön egy következő kör.

A halak teljesen jól érzik maguk. A halakat 1-2 naponta etetem. A víz tiszta.


Új projektet kezdtem

Tapasztalatok egy hónap után

Az előző próba nem volt teljesen sikeres. Kevés volt a fény és a növények inkább csak nyúltak, mint nőttek és egy bizonyos nagyság után megállt a növésük is. Volt, hogy 1-2 napig nem is árasztottam el a veteményest gondatlanságom miatt... Most kitisztítottam a szivattyút is, mert egy hónap alatt lerakódott benne a salak és már alig folyt a víz keresztül a rendszeren (lehet, hogy az első projekt sikertelenségéhez ez is hozzájárult). Azt tapasztaltam, hogy két hetes rendszerességgel tisztítani kell a szivattyút.

Most nem retekkel és hasonlókkal próbálkozok, hanem kölessel és társaival (a papagájeledelt vetettük el a kavicsba a lányommal Emesével), ha beválik, lesz majd télen is friss köles a kis papagájunknak (ez a gyerekeknek is jó foglalatosság - a papagáj gondozása).

Gyorsan kibújtak a magok és már nőnek is a növények:



A halak jól vannak, a növények az akváriumban is megvannak (már nem szoktuk nekik felkapcsolni a villanyt), egy pár levelet lehullajtottak, már nem fejlődnek, inkább csak vannak (persze a célom a kavicskert növényeinek a fejlődése és nem a vízinövényeké).

Szünet következik

Van egy papagájunk a PAPI


akinek egyik kedvenc időtöltése a veteménye dézsmálása, vagy lerágta a növényeket, vagy letaposta miközben rágta őket... így mire megnőtt volna már nem volt minek nőnie. Ez az egyik szempont hogy most szünetelem az akvapónia projektet. A másik szempont, hogy szét kell szednem a műanyag kádat és ki kell vennem a fa lapokat, mert a víz nagyon megemelkedett, szerintem azért lett lassúbb a víz átfolyása mert már sok gyökér lehet a kavicsok között. Mostanában nem is használtam árasztást a víz állandó magasságából kifolyólag. Ha nem lesznek lapok, szerintem gyorsabb lesz az átfolyás. A kavicsok kissé befeketedtek, gondolom ez valami vízi moha lehet, ezt is majd le fogom mosni. A halak jól vannak, egy sem pusztult el amióta kavicsággyal szűröm a vizüket.

Első tapasztalataim összegezve:

1, az akváriumnak élőlényeinek nem árt
2, növények nőnek, de nem fejlődnek ki teljesen (szerintem nem találtam el a biológiai egyensúlyt, vagy kevés fényt kaptak, vagy kevés hal van aki trágyázna, vagy kevés ill. sok az árasztás)
3, ne tartsunk a közelben olyan lényt aki ledézsmálja a veteményest
4, ez a szobai akvapónia nem váltja ki a zöldségpiacra járást...

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!