Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Házi diólikőr recept

Diólikőr recept
Sok-sok évvel ezelőtt kezdtem a házi diólikőr készítését egy cseh recept alapján (mert akkor éppen Csehországban éltem amikor megérintett a téma), azóta több variációt is kipróbáltam és évről évre élőbbé vált a recept J

Most azt írom le, amit az éven készíteni fogok, ez titkos praktika, de megosztom veletek:

120 zöld dió (június 1-15 között szedem, amikor még nem kemény a közepe, viszont lédús, fekete leve van, ami erősen befogja a bőrt, ha nem kesztyűvel szeletelem)
14 nagy diólevél
10 nagy rúd fahéj
20 szem szegfűszeg
2 nagy citrom
1 kiló nyers akácméz
6 liter jó minőségű vodka
(mivel nálam két 4 literes üvegbe rakom az egész mennyiséget, a hozzávalókat felére osztom)
Tisztított víz
Ebből a mennyiségből 8 liter diólikőrt tudok készíteni.

Első fázis:
Dió szedése tiszta helyen, megmosás után 2 mm szeletekre vágás, majd üvegbe rakni vegyesen a feldarabolt dió levéllel (a szárát eltávolítjuk), karikára vágott citrommal, fahéjjal és szegfűszeggel. Felöntjük vodkával, hogy ellepje teljesen a növényi anyagot. Ne ijedjünk meg, azonnal elkezd színesedni a lé, pár nap után teljesen fekete lehet, ez rendben van.
Lefedjük fóliával, hogy bogarak ne másszanak bele, és hogy az illó olajok ne párologjanak el.
Második fázis:
Hat hét múlva leszűrjük és kipréseljük textil kendőn keresztül a teljes mennyiséget, belekeverjük a mézet, majd újra hat hétre a napon hagyjuk érni (természetesen lefedve). Felöntjük vízzel az üveg tetejéig. Hetente egyszer jól elkeverjük a likőrt, majd a fakanalat jó alaposan lenyalogatjuk, (minőségellenőrzésre hivatkozva).
Harmadik fázis:
12 hét érés után palackozzuk, majd hűvös helyre rakjuk (kamra, pince) pihenni és karácsonykor nyitjuk ki az első üveget. Legjobbak a pántos üvegek, amik teljesen légmentesen zárnak.
Negyedik fázis:
Kóstolás és kóstolás és kóstolás J

A vodkán kívül minden összetevő élő. Valójában sok alkohol tartalma nincs a likőrnek, a zöldanyag magába szívja az alkoholt és távozik vele, vagy elpárolog. Viszont a hatóanyagok szenzációsak, amit a zöld dió és levele, citrom, fahéj és szegfűszeg az italba enged.
Ez egy gyógy likőr. És fantasztikus az íze és aromája.
Aki kedvet kap, és szintén készít velem együtt házi diólikőrt, írjon már egy emailt nekem, hogy tudjak róla, köszönöm!

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!