Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Kapcsolatom a csírákkal


Most többen mondtak véleményt, mint múltkor a „mi a legnehezebb a nyers étrendben” kérdésre.



Ha összeadjátok a % értékeket, azért jön ki több mint 100%-ra mert be lehetett több választ is jelölni egyszerre.

A közvélemény kutatás kiértékelése:

nem kóstolnám meg 39% - amit még nem próbáltunk arról nem nagyon lehet objektív véleményünk, nem tudom elképzelni, honnan gyökerezik az ódzkodás az újtól, talán a hiedelmeinknek köszönhetjük vagy a félelem az újtól, félelem a változástól gyakorol ránk hatást… szóval ezt a választ csak úgy beírtam választható opciónak, meglep a magas % arány (persze azt is el tudom képzelni, hogy egyik hősevő kollégám X-elgette buzgón napi szinten ezt a választ, hogy megmutassa a nagyvilágnak a véleményét, hogy ő ezzel bizony nem ért egyet…)

már csíráztattam 30% - ez viszont tetszik, és vártam is, hogy aki esznek csírákat, maguk is megpróbálják elsajátítani a csíráztatás rejtelmeit, tudom, sokaknak segítenek a blogomon a csíráztatással kapcsolatos bejegyzések, válaszok a hogyanokra, főleg a „problémás” magoknál, mint a mustár és zsázsa, hát de ezért is van blog, hogy terjedjen az infó

rendszeresen eszek csírát 21% - ez az arány is elég nagy és örömmel tölt el, többet nem is tudok mit mondani, ez egy lényeges szempont, a rendszeresség

vannak kedvenc csíráim 21% - így van, vannak kedvenc ízek, és bizony a csíráknak van íze! Érdekes, hogy amikor én is kezdő voltam, a búza mindennapos volt, most már nem is emlékszem, mikor csíráztattam utoljára búzát, talán az utolsó tanfolyamomra, mert azokra még szoktam, együtt a rozzsal. Olyan nagy a választék, és a változatosság szintén fontos szempont.

már kóstoltam őket 9% - itt talán nagyobb % arányt vártam, de ez is jó, hogy elegen vannak az „érdeklődők” is, akik majd jövőre az előzőekre fognak szavazni

félek csírát enni 3% - ezt a média miatt raktam be választási lehetőségnek, mert azt látjuk, hogy elég nagy a kampány az egészséges életmód ellen… ne féljetek csírát enni barátaim!

inkább megveszem a boltban 3% - itt az alacsony arány is csak azt mutatja, hogy akit érdekelnek a csírák az inkább megtermelni őket, ez nagyon szuper! Persze van nekem is egypár barátom, akinek csíráztatok úgy kéthetente megvételre, viszont az nem bolti… Mintha már nem annyira hinnénk a bolti minőségben…

Ennyit tudok mondani a kiértékeléshez, köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat!!!

A következő kérdés a környezet tudatos életről fog szólni, kérlek szavazzatok, köszönöm.

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!