Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Hüvelyesek csíráztatása


Nekem jó tapasztalatom van a hüvelyesek csíráztatásával. 

Nyolc órát áztatom őket, majd napi 2x átmosva hideg vízzel le is tudtam minden feladatot.

A mungó babot a harmadik naptól lehet fogyasztani, de néha 8 naposra is megnövesztem akkor már 1-2 cm zöld levele van és a szára már jó ropogós.



A borsót szintén a harmadik naptól lehet fogyasztani. Van, hogy 6 naposan eszem.



Itt kisebb vízsugárral mossuk a borsókat, hogy a vízsugár ne csúsztassa szét a borsó magját. A borsó ragadós levet enged, nem kell megijedni, azt lemossuk róla.


A bab csíráztatása hasonlít a borsóhoz.

Némelyik irodalom nem ajánlja, a hüvelyesek evését nyersen viszont van olyan is, ami nem említ negatív hatást az emberi szervezetre, sőt ajánlja. Ilyen pl. az Élő ételek az egészségért Brian R. Clement-től. 

Remélem kipróbáljátok és megszeretitek őket! 


Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!