Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Banános csokitorta

A gyerekeknek a legjobb, mert most már egy tortával több kerül az asztalra, a hagyományos mellé odakerül a nyers is. Legalább több gyertyát lehet elfújni!
A lányom hatodik születésnapját ünnepeljük.


Ezt a tortát azok is kipróbálhatják, akiknek nincs aszalója, mivel nem kell hozzá semmit aszalni.

A torta három részből készül: 

A mag lapok - nagyrészt mandula és zabpehely (3db lap)
a töltelék, ami tisztán banán
és a csokikrém amivel bevontam a torta oldalát és tetejét.

A lapok:

mandula 200g (nem hámozott)
zabpehely (mennyiségre ugyanannyi mint a mandula, nem mértem, szemre)
fenyőmag 50g
földimogyoró olaj 1 leveses kanál
agavé szirup 30ml
kókuszolaj (ezt fölmelegítettem, hogy elkeverhető legyen, levágtam abból az 1 literes tömbből amit az üzletben vettem 3cm vastag szeletet, a lapokba a 2/3 mennyiséget öntöttem a csokimázba a maradék 1/3-ot)
kb. 1dc víz

Apróra őröltem a mandulát, fenyőmagot és a zabpelyhet, majd összegyúrtam az összes hozzávalóval. Három egyforma kerek lapot készítettem (zsírpapírra tettem őket), és beraktam őket a hűtőbe hűlni, hogy megkeményedjenek.

Pár óra múlva a lapokról szépen le lehet húzni a zsírpapírt, nem ragadnak és hajlékonyak. Elkészítettem az emeleteket: lap, töltelék, lap töltelék és még egy lap, majd visszaraktam a hűtőbe amíg elkészül a csokimáz. A töltelékbe csak 3 banán került semmi más, villával pépesítettem.



A csokimáz.

egy tábla 75% NOIR csokoládé (na ez nem nyers összetevő)
kókuszolaj
kesu 100g
agavé szirup de csak egy leveses kanállal

Szétolvasztottam a csokoládét majd levettem a tűzről, hozzáadtam a kókuszolajat, kesut és a szirupot és jól elkevertem. Ezt is beraktam a hűtőbe keményedni. Amikor már kenhető állagú lett a massza körbekentem a csokival a tortát, majd vissza a hűtőbe, hogy tovább szilárduljon. A tortának a kókuszolaj adja a tartását. Szépen szeletelhető és nagyon finom!


Ezt a tortát vehetjük alap receptnek is.

Változatok:

A banán töltelék tavasszal eperre cserélhető nyáron pedig barackra.
Az agavé szirupot élő mézre is lehet cserélni vagy juhar szirupra.
A mogyoró olajat dió vagy mandula olajra is cserélhetjük.

Kívánok nektek is jó próbálkozást ha úgy döntötök, hogy megpróbáljátok elkészíteni ezt az egyszerű és finom (és jó tömény) nyers tortát!

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!