Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Szegfűszeg a konyhában


Mire jó? Persze, forralt borhoz  :-) meg narancsba vagy citromba tűzdelni díszítésnek. 
És még mire másra?

A benne található cseranyagok és az illóolajok a szájüreg, a torok és a belek fertőtlenítésére alkalmasak. Az illóolajok főleg a fogfájást csillapítják. A szegfűszeg kedvelt gyomorerősítő szer. Persze vigyázat, mert túladagolva mérgez! Túlzásba vitt fogyasztása erősen ingerli a nyálkahártyát, mérsékletesen viszont igazi élvezetet nyújt!


Most jöjjön elsősorban egy saláta recept

(kipróbáltam, most 10 hetes és tegnap kóstoltam meg, szenzációs íze van!)


Káposztasaláta szegfűszeggel




Összevágom a káposztát, lesózva állni hagyom 1-2 órát. Vizet melegítek, adok hozzá sót, mézet és almaecetet. Ha élő mézet rakok a vízbe, akkor ne legyen a víz 42foknál melegebb, hogy az enzimek a mézben megmaradjanak. 

A káposztát átmosom, 0,75 dl-es üvegekbe teszem úgy, hogy 3-4 szegfűszeget keverek a káposzta közé (én többet tettem, úgy tízet) majd felöntöm a meleg salátalével és lezárom.

Ha az üveg megtelt, pár napra bebugyolálom egy nagy takaróba (szárazdunszt). Utána hűtőben tartom. 




Az idő előre haladtával egyre inkább előtérbe kerül a szegfűszeg zamata és összeérik a káposztával. Hosszú hetekig eláll, mivel a szegfűszeg tartósítószer. 
Finom és egészséges télen-nyáron.


A blogomon már szerepel egy másik recept is amiben van őrölt szegfűszeg, a céklás ánizsos kenyérfeltét receptje, viszont ott nem olyan domináns a szegfűszeg íze mint a káposztasalátában.



Most jöjjön az illóolaj praktikus használata (én ezt használom a fotón)



Tényleg nagyon erős fájdalomcsillapító! Fájó fogra és ínyre gyógyír, fertőtlenít. Amikor bekenjük vele az ínyünk először csíp de utána azonnal zsibbaszt, és nem is akárhogyan, vagyis vigyázzunk vele! Beindul a nyáltermelésünk tőle, azt köpjük ki és ne nyeljük le. Kisgyereknél, amikor bújik a foga és nem lehet őt megnyugtatni éjjel kettőkor (amikor duplájára van dagadva az ínye), ezzel kb. két perc alatt sikerül megnyugtatni, ezt tapasztalatból írom.


Ital recept

Majd még megosztok egy házi diólikőr recept is (májusban, mivel júniusban kell készíteni) amibe szintén kell szegfűszeg, viszont a fotót ízelítőnek már most bemutatom. 
Ettől még mindenki hátast dobott aki megkóstolta, annyira mesés az íze!


Ebből a mennyiségből kilenc liter diólikőr lett, a fotón egy napos, amikor megkóstolható minimum fél éves kell hogy legyen! De megéri a várakozást, azt garantálom :-) 
Na, majd májusban jön a pontos recept! 

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!