Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Lándzsás útifű bemutatása és csíráztatása

Évelő, rövid gyökerű 10-15 cm magas növény. Minden levele a talaj közelében levélrózsában található. Keskeny, hosszú, 3-7 erű levele, rövid, tömött, fehér virágzata van. A virágzat olyan hosszú vagy kissé hosszabb, mint a szár. Virágzat nélkül leveléről könnyen felismerhető. Ha a levelet az alján és hegyén megfogva kettétépjük, akkor a levél erek az egyik félben maradnak, és abból hosszan kilógnak. A kettétépett levél sérüléseinél nem találunk tejnedvet. Ha összetévesztenénk a nagy útifűvel, abból baj nem származik, miután azonos módon használható fel.


Felhasználása: zsenge (virágzás előtti) levelei (alapos lemosás, és a leveleken végigfutó erek lehúzása után) salátaként, főzelékekbe, levesekbe, túróhoz keverve vagy nyersen (kesernyés)

Gyűjtési ideje. A fiatal leveleket áprilistól júniusig gyűjthetjük.

Tippek, hogy hogyan fogyasszuk:

Útifűsaláta. Gyűjtsünk 500 g egészséges útifű-, 100 g kerti laboda-, 100 g kövérporcsin levelet, tisztítsuk meg, mossuk meg, szitán csepegtessük le, vágjuk vékony szeletekre. Tegyünk hozzá marinált paprika- és csemegeuborka-darabokat (100-100 g), öntsük nyakon valami öntettel 200 ml ízlés szerint.

Útifűcsíra-saláta. 250 g útifűmagot gyűjtünk. Egy növény magtermése 20 000 darab is lehet. A csírákat a sziklevelek megjelenése után összegyűjtjük, tárkonyos-olajos ecettel meglocsoljuk. Frissen fogyasztjuk.

Lándzsás útifű borogatás: Bőrgyulladás kezelésére. Elkészítése: Csészénként 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet leöntünk hideg vízzel, gyakori kevergetés mellett 1 órán át állni hagyjuk.

Lándzsás útifű gargarizáló szer: Torokgyulladás kezelésére. Elkészítése: Csészénként 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet leöntünk hideg vízzel, gyakori kevergetés mellett 1 órán át állni hagyjuk.

Lándzsás útifű szirup: Főleg a gyermekek használják. Elkészítése: Forrázunk le 3 dl vízzel 1 maréknyi friss vagy szárított útifűlevelet, és hagyjuk kihűlni, majd szűrjük le. A főzetet újfent forraljuk fel, majd kis lángon sűrítsük be, és keverjünk hozzá 150-200 g mézet. Naponta 1-2 evőkanálnyi fogyasztása ajánlott. Ne a gyógyszertárban vegyük azt, amit magunk is el tudunk készíteni, ebben nincs tartósítószer és egyéb kémia!

Lándzsás útifű tea: Nyálkaoldó és köhögéscsillapító. Elkészítése: Forrázzunk le 2-3 dl forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Kívánság szerint mézzel édesíthető. Naponta 2-3 csésze teát fogyasszunk.



És most jöjjön a csíráztatás:

Október – Novemberben irány a természet és szedjünk sok útifű magot (mivel üzletben nem kapható ilyen mag). Mellesleg, szerintem még most is szedhető, nem hiszem, hogy mind elszórta volna. Így néz ki leszedve:


Amit leszedtünk kis üvegbe zárjuk és berakjuk a hűtőszekrénybe egy hétre. Majd berakjuk a mélyhűtőbe 2 hétre, majd újra a hűtőbe egy hétre. Amikor ez is letelt, kivesszük és megszárítjuk a magokat ha nedvesek lennének 2 nap alatt szobahőmérsékleten. A magokat ujjaink között lemorzsoljuk és különválasszuk a magot a szártól és a maghéjtól.

Miért is volt a hűtésre szükség? Ezzel vertük át a magot, vagyis eljátszottuk neki a telet. Próbáltam múlt éven hűtés nélkül, de az nem jött be. Hiába a természetnek megvan a saját ciklikus rendje és azt be kell ám tartani, mi most ezzel betartottuk :-)

Áztatás (első próbálkozás) 24óra majd napi 2 átmosás, 5-6 nap után pedig ilyenek a csírák:


Ez volt az első próbálkozás (így csak kevés magot áztattam). Mivel a magok csak egy része kelt életre, majd jönnek a többi próbák is és remélem sikerül majd eltalálnom a csíráztatáshoz legmegfelelőbb áztatási időt és feltételeket. Persze az is lehet, hogy a magok nem egyformán vannak beérve és akkor ilyen a végeredmény. Summa summarum, az első útifű csíráztatásomat sikeresnek könyveltem el.

Miért is próbálok vad gyógynövényeket csíráztatni? Először is mert rengeteg van belőlük a természetben és nem függ az üzletek nyitvatartási idejétől a beszerzésük... Nem csak a begyűjtésük visz közelebb engem Istenhez, hanem a velük való törődés és táplálkozás.


Végezetül lássuk még mit ír Dr. Zelenyák János 1908-ból erről a gyógynövényről:


Lándzsás útilapu, kígyónyelvű fű (Plantago lanceolata). Útilapufélék (Plantaginaceae).

Használata: Ennek a fűnek levele, virága és gyökere van használatban. A főzetét mézzel vegyítve, tüdőhurut ellen vehetjük be. A nyers fűnek kinyomott leve, (egy evőkanállal) hideglelést szüntet. Egyebekben ép úgy használható, mint a nagy útilapu. (Plantago major.)

Nagy útilapu, széles levelű útifű (Plantago major).

Használata: A kezdetben édeskés, majd fanyar gyökér főzetét véres viseletnél, vérfolyásnál, vérhányásnál és tüdőbajnál használjuk. A nyers fűnek kisajtolt levét fehérfolyásban szenvedő nők, naponként egy evőkanállal vegyék be. Külsőleg a friss leveleket gyulladásos daganatokra és sebekre kötözik, mert hűsítőleg hatnak. Az összezúzott s disznózsírral preparált levelekből készített kenőcsöt a köznép égési sebekre, fekély ékre és daganatokra kenegeti, mert jótékonyan hat.

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!