Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Házi kenyér receptek


Többek kérésére közlök pár kenyér receptet, bár ezek nem nyers kenyerek, viszont tökéletesen megfelelnek arra, hogy a normál étrendről átálljunk egy egészségesebb étrendre vagy akár ezeket a kenyereket is elhagyva majd a nyers étrendre. Mivel kenyeret minden nap eszünk a szervezetünk nagyon hamar megérzi, amikor elhagyjuk a bolti kenyereket és egészségesebb házi kenyeret kezdünk fogyasztani.

Miben különböznek ezek a kenyerek a szokásos bolti kenyerektől?

Ami nincs bennük:

- élesztő (vagyis gomba) ezt szódabikarbónával helyettesítjük (ettől nő meg a kenyér) ami mellesleg erősen lúgosító hatású
- finomított cukor, ha édesíteni akarjuk, akkor mézzel édesítünk
- olcsó só (olyan, ugye aminek sok köze nincs a sóhoz) helyette tengeri vagy Himalája kristály sót használhatunk
- ízfokozó (mert a nélkül úgy éreznénk, hogy nincs is íze, ugye…)
- színezőanyag (így készül a bolti barna kenyér, ami ugyanolyan súlyú, mint a fehér barátja csak beszínezték)
- térfogatnövelő szer (ismerős az érzés, amikor beleharapsz és eltűnik a kenyér a szádban?)
- tartósítószer (erre külön fejezetet lehetne írni)
- és egyéb okosság, amivel eladhatóvá teszik a kenyeret: A klasszikus, legalább hat napig fogyasztható tartós kenyerekbe a lisztjavító és kelésgyorsító adalékanyagokon felül konzerváló anyagok is kerülhetnek: az ilyen termékekbe nyúlósodást, azaz mikrobiológiai romlást, és penészedést gátló adalékokat tesznek. E módszer a megfelelő savfok biztosításán alapul, mivel a romlásért felelős mikroorganizmusok sav érzékenyek. A tartósítószerek használata mellett egyre inkább terjed a védőgázas csomagolás is, amellyel elkerülhető a vegyszerek használata. A leggyakoribb tartósító anyag az ecetsav és a tejsav, de a szorbinsavat, és annak sóit is használhatják erre a célra. Ezek az anyagok elsősorban a csomagolt, rendszerint szeletelt kenyerek összetevői között szerepelnek.

Ami van bennük:

- teljes kiőrlésű lisztek, tönkölybúza, rozs és egyéb lisztek, kukorica, rizs, hajdina, stb…
- tengeri vagy Himalája kristály só
- méz
- szódabikarbóna
- hidegen sajtolt olajok, napraforgó, dió, földimogyoró, mandula, mák, olíva, pálma, repce, szójaolaj, fontos: a többi hidegen sajtolt olajt nem szabad hő kezelni!
- magok: napraforgó, lenmag (beáztatjuk 8 órára és úgy öntjük bele a tésztába a nyálkás levével együtt), szezámmag, tökmag, dió, mandula
- gyümölcs aszalványok, pl. mazsola vagy más
- friss növények: medvehagyma, bazsalikom, kakukkfű, stb.
- fűszerek: kurkuma, fahéj, bors, piros paprika – itt mindenki saját ízlése szerint elengedheti a fantáziáját

És most jöjjön egy alaprecept:


200g finomliszt (vagy helyette kukorica, rozs, rizsliszt, hajdina, stb.)
250g teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
1 teáskanál só
1 teáskanál méz
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
1 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál napraforgó mag
3-4 deci víz

Kis lábosban a vizet, olajt és mézet felmelegítjük és elkeverjük. A liszteket átrostáljuk és elkeverjük a lisztben a sót és a szódabikarbónát. Majd az egészet összedolgozzuk és mehet is a sütőbe (én légkeveréses sütőt használok először 200fokon – 10 percre, majd 170 fokon). Mivel nincs benne élesztő a tészta összedolgozása után nem kell keleszteni, vagyis azonnal berakható az előmelegített sütőbe, így sok időt megtakarítunk ám! Előkészületek kb.15perc, addig a sütő is bemelegszik majd 50-60perc sütés és kész a kenyér.

Ha kemény héjat szeretnénk a kenyérnek, rakjunk a sütőbe egy edényt vízzel, hogy páradús legyen a közeg, ha ezt nem tesszük, nem lesz ropogós a héja viszont ugyanolyan állaga lesz, mint a belseje (itt ne a bolti fehér kenyerekre gondoljunk, ami inkább szivacshoz hasonlít, mint kenyérhez).


Miben süssük a kenyerünket?

Akár tepsibe sütőpapíron, vagy cserépedénybe, annak viszont a belsejét be szoktam előtte kenni egy evőkanál olajjal, hogy ne ragadjon bele a kenyér (a rozsliszt ugye ragadós jellegű). Itt a cserépedényem ami egy sima virágcserép aminek nem lyukas az alja:



Cipó kenyér legyen vagy lap kenyér?

A különbség csak annyi, hogy lapkenyérnél a tésztába nem rakok szódabikarbónát (vagy csak nagyon keveset) és szétterítem a tésztát egyenletesen a tepsiben, szintén sütőpapíron. Itt viszont 40perc alatt is megsül a kenyér.



Íme, egy pár lapkenyér sorban: amarántos, lenmagos, piros paprikás és szezámmagos

További recept tippek:

Ha kalács jellegű kenyeret szeretnénk, emeljük a méz adagot, mazsolát és fahéjat is keverjünk a tésztába.



Ha fűszeres kenyeret szeretnénk, akkor merészen szórhatjuk a bazsalikom, kakukkfű, kömény, és egyéb általunk kedvelt fűszereket.A fűszereket akkor rakjuk bele amikor a sót.



Ha színes kenyeret szeretnénk piros paprikával pirosra, kurkumával sárgára színezhetünk, viszont ezeknek a fűszereknek is van egy saját íz világuk, azzal számolnunk kell.

Tavasszal medvehagyma kerülhet a kenyérbe, a következő kenyérnek a fele medvehagymás a másik fele kurkumás (ez a kenyér az alaprecept kb. háromszorosa!): 


A nyers zöldek (medvehagyma vagy bazsalikom levelei) akkor kerüljenek a tésztába, amikor a liszt már jól szét van dolgozva a vízzel, ha a víz előtt tennénk bele, a liszt megragadna a levelek azon részein ahova nem kerül víz és így nem lesz szép a tészta (itt ott nyers liszt maradna benne). 


A liszt egy kis mennyiségét továbbá helyettesíthetjük zabpehellyel is vagy más pehellyel, ilyenkor a zabpelyhet előre beáztatom, hogy megpuhuljon, és úgy teszem bele a tésztába. A többi mag is áztatható így jobban érezhető lesz a kenyérben az íz hatás.Ilyenkor annyival kevesebb vizet adunk a tésztához amennyi az áztatásra fel lett használva mert azt egyben beleöntjük a tésztába.

Víz helyett használhatunk rizs vagy zab tejet, viszont akkor vegyünk vissza a mézből, mert ezek a tejek már alapból édesek.

A tészta eldolgozásakor arra figyeljünk, hogy se túl folyékony ne legyen a tészta se túl kemény, majd idővel kitapasztaljuk milyen állag a legmegfelelőbb, puhább tésztával alakokat is formálhatunk:



A változatosságot szerettem volna bemutatni, remélem sikerült. 

Sok ötletet írtam ám, már csak sikeres sütögetést kívánhatok mindenkinek!


Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!