Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Halas kenyérfeltét, gyerekeknek is ajánlom

Akinek vannak gyerekei, tudja, hogy ami nem édes azt nem nagyon akarják a gyerekek megenni. Jobb ha valami édes de még jobb ha csokoládé is van rajta...

Hát a halas kenyérfeltétben semmi sem édes viszont szeretik a gyerekek, pedig van benne olyan is, amit magában nyersen nem ennének meg, pl. vöröshagyma vagy mákolaj (magában kicsit maró érzés lenyelni, viszont az íze finom)


Honnan is jött az ötlet? Az egyik bevásárló központban láttam halas kenyérfeltétet a polcon és elolvastam az összetevőket, persze nem teljesen ezek voltak a címkén amiket én használok, de innen jött az ötlet, hogy készítsek én is hasonló feltétet, hátha beválik.

Hozzávalók

nyers hal - hering vagy lazac (füstölt) vagy tonhal - (kb. 150g), saját levével és minél kevesebb olajjal mert olajat majd mi öntünk rá
sűrített paradicsom 2-3 teáskanál vagy egy paradicsomnak a húsa
cukkini, egy kicsinek a fele
paprika, egy közepesnek az egyharmada
vöröshagyma, egy közepesből 1cm vastag karikát levágunk
egy teáskanál citromlé
egy kevés őrölt bors
2-3 evőkanál mákolaj, de más olajjal is kipróbáltam már és finom (lenmagolaj, olívaolaj)

Először a zöldségeket pépesre turmixoljuk és a végén adjuk hozzá a halat meg a többit.
A teljes mennyiség kb. 400g lett.

Húsok közül már csak hal maradt az étrendemben, mert ugye az nyersen is fogyasztható. Figyeljünk a halnál a tartósítás módszereire, főleg ha a hal konzerves és olajban tartósított... Állítólag a marokkóból származó az egyik legnyersebb (vagyis nem hő kezelt) és finom!

Amikor Hamburgban éltem egyszerű volt, mert szombat reggel kimentünk a Fischmarkt-ra és ott egyenesen a halászhajóból pakoltuk a halat a kosarunkba (részben megpucolt állapotban! mert amire a hajó a kikötőbe ért, a halak nagy részét már meg tudták pucolni a tengerészek)... na azok tényleg szép élmények voltak :-) Az árus dobálta sorban a különféle tengeri halakat a karjára és emelte mindig az árat, ha valaki szólt hogy viszem, akkor csomagolta is és uccu neki vigyed a halad...
Mi kb 10 eurónál mondtuk, hogy viszem :-) ez 8-12 halat jelentett mérettől függően.


Egy hal árus a Fischmarkt-on



Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!