Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Aszalás természetes módszerrel

A nyers ételek egyik tartósító módszere az aszalás, és nem csak a tartósítás a lényeg hanem a változatosságot is szolgálja az étrendben az aszalványok megjelenése, mint ízben, színben és formában is. Mindenki, aki eljut idáig az étkezésben (rátok gondolok akiket érdekel a nyers étrend és ezért olvasátok ezeket a blogokat) felteszi magának a kérdést, vegyek aszalót? Ha igen, milyet? És ugye mindig a profi aszaló a legjobb, de az ára…
Nézzük meg ezt a kérdést más szempontból.  
Egy éve élek nyers étrenden, viszont még nem vettem aszalógépet, és nem csak az ára miatt. Valahogy nem érzem magaménak ezt a gépet. Kényelmes, az tény, berakom a cuccot, pár óra és kész… Hiányzik a folyamatból az éltető nap sugara és szeretete! Amit a nap aszal az IGEN, az valahogy szívet melengetően hangzik, úgy érzem az energiával van feltöltve, abban van valami Isteni erő! :-)
Mellesleg az aszalványokat az őszi és téli időszakban kellene ennünk, amikor a természet nem kínálja nekünk a jobbnál jobb falatokat, de az éléskamránk fel van töltve finomságokkal amit magunk elraktunk szeretettel és gondoskodással tavasztól nyár végéig.
Tavasszra el szeretném készíteni első aszalómat, amihez most adok ötleteket nektek is, hátha ti is nekiáltok barkácsolni egy szeretetteljes napkollektoros aszalót, és közben és utána mehet a személyes tapasztalat csere :-)

A forrás ahonnan az anyagot közlöm:
Környezetbarát technológiák II. Csináld magad!
Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségével
Szerkesztette: Visnyovszky Tamás

A NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓ
Három szempontot kell mindenkor szem előtt tartanunk, ha eredményesen és olcsón akarunk az ízletes aszalványhoz jutni.
1. A napfényt kell felhasználnunk, hiszen ez az energiaforma ingyen és környezet szennyetés nélkül áll rendelkezésünkre.
2. Meg kell tudnunk határozni, hogy mely alapanyagból, mekkora mennyiség, mennyi idő alatt aszalható eredményesen.
3. Meg kell óvni az aszalódó terményeket az időjárás viszontagságaitól, a rovarok, rágcsálók torkoskodásától nem kis figyelemmel az ezen élőlények által terjesztett betegségekre.
Ahhoz hogy a napfényt a leghasznosabban tudjuk szolgálatunkba állítani a következőket kell tudnunk:
Egy átlagos tavaszi (április, május) napra eső napfényes órák száma: kb. 7 óra
Egy átlagos nyári napra eső napfényes órák száma: kb. 9 óra
Egy átlagos őszi (szeptember, október) napra eső napfényes órák száma: kb. 6,5 óra
Ezt az abszorber akkor tudja nagy hatásfokkal hasznosítani, ha a beeső fénysugarak a merőlegeshez minél közelebbi szögben érik az abszorber-felszínt. Ezt úgy tudjuk biztosítani, ha a kollektort a 45fok és a 60fok közötti dőlésszögre állitjuk.

A második feladat az aszaló kapacitásának helyes kihasználása: Ezt egyrészt már a bemutatandó aszalók méretezésénél figyelembe vettük, másrészt az aszalni kívánt termények aszalhatósági tulajdonságainak ismeretében tudjuk megfelelően hasznosítani. Az előbbit itt részletezzük, az utóbbit az egyes alapanyagok feldolgozási útmutatójában.
18-25 kg alapanyag megaszalásához 1,75 m2 felületű aszaló cserény kell (3 db 0,7m x 0,8m).
Alma aszalása esetén az aszalt áru víztartalma nem haladhatja meg a 18-20%-ot, aszalása magasabb hőfokon, de viszonylag rövid idő alatt mehet végbe. Szilva aszalása esetén a kész aszalvány víztartalma 30-33% is lehet, de az aszalási idő hagyományos aszalóban is 36-48 óra, így a kollektoros aszalásnál is az aszalási idő szélsőségesen eltérő lehet a különböző aszalványok esetében.

A napkollektoros gyümölcsszárító párologtató kapacitása ideális körülmények esetén:
1 gramm víz elpárologtatásához 2,5 kJ, másképp kifejezve 0,694 W energia szükséges (1W=3,6kJ). 1 m2 kollektorfelület max. 600 W óra hőteljesítménnyel 864 gr/ m2/ h vizet párologtat el ideális esetben.
Az adott kollektor abszorber felszíne 0,75m x 1,94m = 1,45m2, ez 870 W teljesítmény ideális esetben. Így kollektorunk 1,25 liter vizet képes elpárologtatni óránként.
Példa: Ha 20 kg alapanyagot 18%-os víztartalomig akarunk aszalni akkor 13 órára van ehhez az aszalónknak szüksége. Figyelembe véve azt, hogy nem számolhatunk ideális körülményekkel a gyakorlatban, s azt hogy az egyes gyümölcsök vízleadási sebessége nagyon eltérő lehet -de a szabad vízfelület párolgási sebességénél mindenképpen kisebb- (ezt részben ellensúlyozhatja a nagyobb fajlagos felület) az aszalás évszaktól függően 1,5- 2 (max. 3) napot vehet igénybe.
A harmadik szempontot (időjárás, rovarok, rágcsálók) az aszaló megépítésekor és rendszeres tisztításakor kell figyelembe venni (leírását megtalálod az építési útmutató részben).
Gondolatébresztőül több hasonló aszaló rajzát közöljük.

Gyümölcsfélék aszalása.
Aszalásra nem minden gyümölcs egyformán alkalmas. Vannak gyümölcsök, amelyeket aszalás útján igen könnyen lehet értékesíteni, vannak ellenben olyanok, amelyek aszalásra nem nagyon alkalmasak, sőt vannak olyanok is, amelyeket aszalni egyáltalában nem érdemes. Az aszalt gyümölcsök között megkülönböztetünk durva és finom aszalványt, amely megkülönböztetések az alábbiak szerint eszközöltetnek. Durva aszalvány az olyan, amely mindenféle előkészítés nélkül készül, vagyis az aszalványon rajta van a héj, a magház stb. Ilyen a közönségesen megaszalt alma, körte, szilva stb. Finom aszalvány az előbbivel szemben az olyan, amelyet úgy nyerünk, hogy a gyümölcsöket az aszalás előtt megfelelőképen előkészítjük. Finom aszalvány például a meghámozott és fölszeletelt almakarika, a kimagvalt cseresnye, a prünella (hámozott, magozott, lapított szilva) stb. A finom aszalvány természetszerűleg sokkal értékesebb, mint a durva, miért is ajánlatosabb inkább finomat készíteni. Durva aszalványt nálunk az egy szilvát kivéve egyáltalában nem érdemes készíteni mert az ilyen aszalt gyümölcsöt vagy egyáltalában nem, vagy csak igen nehezen lehet értékesíteni. Sokkal ajánlatosabb finom aszalványt készíteni, különösen háziiparszerűleg, mert azt igen jól el lehet adni. A finom aszalvány készítésénél csakis szép, hibátlan gyümölcsöt szabad fölhasználni, mert csak az ilyenből nyerünk megfelelő készítményt. Az aszalásnál általában véve kerülni kell a hibás, ütődött, hullott, férges, éretlen.
Zöldségfélék aszalása
A gyümölcsaszalásnál az aszalás műveletéről, valamint az aszalókról mondottak mindenben a zöldségfélék aszalására is vonatkoznak. Maga az aszalás a zöldségféléknél még fontosabb konzerválási eljárás, mint a gyümölcsöknél, mert amellett, hogy a zöldségeket minden veszteség nélkül tetszés szerinti hosszú ideig tarthatjuk el, azok azután kis helyen férnek el, aminek következtében nagyobb mennyiségeket lehet belőlük elraktározni, de emellett szállításuk is igen könnyű és - ami a fő - sokkal olcsóbb.
Az aszalandó zöldségfélék minőségéről Mielőtt az egyes zöldségfélék aszalásának leírásába fognánk, különösen fel kell hívnom a figyelmet az aszalandó termények minőségére. A nyerstermény minőségétől ugyanis nagyon sok függ, mert ez van kihatással a készítményre is. Nem szabad azt gondolni, hogy ami már a fogyasztásra nem alkalmas, az aszalásra még mindig jó. Ha ugyanis valaki szálkás zöldbabot, kemény és rágós zöldborsót vagy pedig fás kalarábét megaszal azok aszalás közben ezeket a rossz tulajdonságokat nem fogják elveszíteni, hanem aszalt állapotban is megtartják azokat. Éppen ezért aszalásra csak zsenge, szép és elsőrendű nyers.

Akit érdekel annak szívesen elküldöm emailen a 31oldalas pdf-et, amiben részletes leírás is található egy aszalógép elkészítéséről és az aszalni való gyümölcsök és zöldségek mikéntjéről.
Íme a vázlat:



Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!