Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Amaránt csíráztatása

Az amaránt egy korszerű élelmiszer, melyet az étel allergiában szenvedők is fogyaszthatnak! Felhasználható köretként, levesekben, salátákban, fasírtokban, töltelékként, illetve csíráztatáshoz.

Aminosav összetétele kedvezően hat a szervezet zsírháztartására, és ezen keresztül az érelmeszesedés megelőzésre. Kiegyenlített, harmonikus aminosav összetételének köszönhetően fehérjetartalma kiválóan hasznosul (75%).

Az amaránt kitűnő vas, kalcium, magnézium és cink valamint egyéb mikroelem forrás. A gabona félék között az amaránt vas tartalmának rendkívül nagy biológiai értéket tulajdonítanak a kutatók. Ezt indokolhatja az tény, hogy a gabonaféléktől eltérően C vitamint is tartalmaz, ami elősegíti a vas felvételét. Kalcium tartalma nemcsak meghaladja a tejét, hanem biológiai hasznosulását tekintve a legjobb kalciumforrást jelentő élelmiszer. Glutént nem tartalmaz, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

Az amaránt mag beltartalmát vizsgálva és összehasonlítva a búzáéval vagy más gabonafélével több vonatkozásban lényeges eltérést mutat:


Fehérje (%)
Lizinhányad (%)
Szénhidrát (mg)
Kalcium (mg)
Vas (mg)
Magnézium (mg)
Amaránt
16
8,5
63
162
10
280
Búza
10
3,5
71
41
3,3
20
Kukorica
9
2,5
74
20
1,8
7
Rozs
13
4
73
38
2,6
-
Hajdina
12
5,8
72
33
2,8
-

Az amaránt-fehérje különösen gazdag lizinben, amely összetevő a gabonafélékből és a kukoricából nagymértékben hiányzik
A lizin esszenciális fehérje: segíti a kalcium csontba való beépülését, és a nitrogénegyensúly fenntartását. Szükséges a növekedéshez és a szöveti regenerációhoz, valamint egyes hormonok és enzimek képzéséhez. Hiányában romlanak a feltételes reflexek, vérszegénység, izom –és kötőszövet károsodása léphet fel.


Most jöjjön a csíráztatás:

Ez is nagyon apró mag, mint a mák is amiről már írtam a blogon. Hasonlóan szükség van egy kis lyukú szitára, hogy a magok ne hulljanak ki a csíráztató tál résein. Nem áztatjuk a magokat, csak permetezzük őket. A harmadik nap megjelennek rajta kis pihék 




amit a laikusok penésznek azonosítanak be, viszont ezeknek semmi köze a penészhez. Ez egy természetes jelenség pár fajta magnál csírázáskor. Mivel az amaránt túlságosan apró lefényképezni, lefotóztam nektek a retek csírát mert az is hasonlóan pihés, és gyönyörűen látni miről is beszélek, íme:




Szóval semmi aggodalom, még megszagolhatjuk a tálunkat és ha csíra illata van és nem rohadt büdös akkor jó bőven megpermetezzük és a pihék el is fognak a nedvességtől tűnni. 


Három vagy négy naposan a csírák hossza már 1 cm és ehető:




És az ízét a nyers kukoricáéhoz tudnám hasonlítani amit nagyon szeretek! :-)


És öt hat naposan ilyen:






És honnan szerezzünk csíráztatni való amarántot? 
Hát a Müller üzletekben van ilyen, ez az:




Persze, gondolom bioboltban is kapható... viszont az meg nincs minden sarkon...
Sok sikert mindenkinek az következő apró mag csíráztatásához!

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!