Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Zsázsa csíráztatása


Vitaminok: C, E , A- ß- karotin - (antioxidánsok)

Ásványi anyagok: klorofill, szelén
Rendszeres zsázsa csíra fogyasztással megelőzhető a szívinfarktus. 80%-ban tartalmaz telitelten zsírsavakat, amelyeknek jelentőségük van a szív- és érrendszeri betegségeknél. Magas E vitamin (1200mg/kg) tartalma értágító, alvadás gátló hatású. A klorofill tisztítja, megújítja a vért. Vizelethajtó, egyben vérnyomáscsökkentő is. Az antioxidánsok (A, C, E,-vitamin, ß- karotin és a szelén( erősítik az immunrendszert, késleltetik az öregedést, olyan anyagok, amelyek más anyagok oxidációját megakadályozzák a szervezetben. Csökkenti a gyulladást, segít a mellrák és a vastagbélrák megelőzésében. Nem utolsósorban afrodiziákum, növeli a férfierőt.



És most jöjjön a hogyanra a válasz!

Ez egy különleges csíra mivel hamar bezselésedik, és akkor megáll a csírázás. Vagyis csak azt kell elkerülnünk, hogy bezselésedjen.  A csíráztató tálat benedvesítjük (a rácsos tálat és nem az áztató tálat mivel innen már nem lesznek a magok átrakva sehova, azért nedvesítjük be, hogy ne hulljanak ki a magok a réseken hanem azonnal tapadjanak le a tálba), és annyi magot szórunk bele, hogy egy rétegben legyenek a magok a tál alján. Nem áztatjuk a magokat, mint ahogyan a többi fajtát szoktuk. Majd vesszük a permetezőt



és lehelet vékonyan befújjuk a magok tetejét, ez nálam 6 fújást jelent. A tálat a csíráztató legtetejére tesszük, hogy el tudjon párologni a felesleges nedvesség szobahőmérsékleten. Ha ezt este végeztük a következő permetezés reggel lesz, szintén 6x. Nem az a fújás amikor még csak köpköd a permetező hanem amikor már teljes erővel szór, a köpködést  nem a csírákra irányítom. Napi 2x permetezünk, amikor már a csírák nagyobbak 3-4naposak, lehet növelni a permetezés mennyiségét háromszorosára. 
Amikor már szép rétünk (6-8nap) van a tálka alját is permetezhetjük hogy a gyökerek is kapjanak vizet, most sem öntözzük vízsugárral mert a növény szára nagyon vékony és lehajlik. Higgyétek el, hogy teljesen elegendő a permetezés! 


Amikor elkezdem eszegetni 3-4nap alatt szokott elfogyni, nagyon fűszeres, egyszerre nem eszek belőle sokat, ha azt akarom, hogy ne nőjön tovább, berakom a hűtőbe a csíráztató tállal együtt, viszont a permetezést napi 2x ugyanúgy megkapja.

Remélem megpróbáljátok és sikerülni fog nektek is ennek a finom fűszeres növénynek a csíráztatása. A fotón látható mennyiség két leveses kanál magból lett.

És így néz ki a csíra konyha amikor minden napra jut 4-5 féle csíra az ebédhez, balra fent a zsázsa :-)



Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!