Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

Nyersétel tanfolyam összefoglaló

Ma összejöttünk egy kis egészséges falatozásra.

Levekkel indítottunk mert reggelre az való.



Két gyümölcs alapú zöld turmixszot készítettünk, majd egy zöldségessel áttértünk a búzafűlére.
A választható zöldek ezek voltak: reteklevél, kelkáposztalevél, zellerzöld, petrezselyem zöld, sárgarépa zöld, spenót, sóska, és karalábé levél. (a turmixokat és a búzafű levet otthon készítve mindig éhgyomorra isszuk, hogy elérjük a legjobb tisztító és építő hatást a szervezetünkre, sokan nem tudják, hogy a búzafű levét 10-15percen belül meg kell inni préselés után, ezért mindig csak friss levet igyunk).

Itt látható a búzafűlé préselése a gyakorlatban:


És itt sorakoznak a búzafű kupicák:


Folytassuk a levek után a harapnivalókkal.
A legfontosabbak a csírák! Volt ám választék :-) ettől jobban BIO nincs is!
Retek, napraforgó, kukorica, mungóbab, zsázsa, vörös here, lucerna, tönkölybúza, borsó, görögszéna, mustár és szezámmag.



Nagyon sikeres volt ismét a fűszeres édes cukkini tekercs.
A töltelék zsázsacsíra, kukoricacsíra és mungóbab csíra:


És végezetül két fotó a terülj terülj asztalkáról, amin több íz variációt sorakoztattunk fel, mindegyik tál tele csírákkal és meglocsolva hidegen sajtolt olajokkal (tökmagolaj, kendermagolaj, kukoricacsíra olaj, lenmagolaj, petrezselyemmag olaj és mogyoróolaj). A zöldségekből sütőtököt, retket, sárgarépát, zellert, brokkolit, karfiolt, céklát, vöröshagymát és cukkinit használtunk.




Miután elfogyasztottuk a fő fogást, megkóstoltunk még kétféle nyers kenyér feltétet kétféle házi kenyérrel (az egyik kenyér kakukkfüves a másik mazsolás volt, hogy a kenyérfeltétekhez illő legyen az ízük). A sütőtökös feltét receptje már a blogon van, a céklás kakukkfüvest nemsokára felrakom a blogra. Aszalványokat is kóstoltunk, hogy változatosabbá tegyük a második fogást.



Előkerült a dobozból egy két gyógynövénnyel dúsított olaj is, amiknek az íz világa szinte ismeretlen az átlagembernek, ezeket is megízleltük (pitypang, levendula-cickafark, aranyvessző-feketeüröm, csalángyökér és apróbojtorján gyökér).

Az ebédet mandulatej turmixal zártuk, amit banánnal és élő repce mézzel ízesítettünk, a mandulát pedig körtével, agavéval és fahéjjal összekeverve tálaltuk (sajnos itt elfelejtettünk fényképezni).

Ha kedvet kaptál elkészíteni velem egy nyers ebédet, megkóstolni a nyers ételek íz világát és szeretnéd élőben látni milyen egyszerűen és gyorsan készülnek el ezek az ételek akkor szeretettel várlak a következő tanfolyamokra

Jelentkezés a nyerskonyha@yahoo.com email címen vagy a 06 30 693 55 09 mobil számon.

Élő ételekkel sokat teszel az egészséged érdekében! Minden élő étel táplálja és építi a testet és a lelket is :-) ezekről is sok szó esett a mai napon.

Az oldal látogatóinak száma 2011 Nov 9-től:

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!