Ez a blog oldal az élő ételekről, elkészítésükről és természtésükről szól, a gyógynövények megismeréséről és beépítésükről a mindennapjainkba, a természet közeli gondolkozásról, a Földanya szeretetéről, az önfenntartás irányába való törekvésről... Tömören mondva egy változásról olvashatsz itt egy értékesebb és szeretetteljes világ felé, gyere légy te is része ennek az élő világnak!

A blog oldal alján sok információt talál az élő ételek hatásáról az emberi szervezetre egy könyvajánlóból és rádió interjúból!

2011. november 23., szerda

Avokádó csíráztatása

Egy kis változatosságból megpróbáltam avokádót csíráztatni és sikerült! Egy kis fának nevelhető, amit télen sajnos nem lehet kint hagyni a kertben, ez az egyetlen hátránya... (csak -5ig tűri a hideget)

Ott kezdődik, hogy vegyünk egy nagyon érett avokádót (a húsából valami finom nyers ételt készítsünk) majd a magjába szúrjunk bele három fogpiszkálót hogy a következőképen áztathassuk, 3-4 naponta cseréljük alatta a vizet


majd mielőtt leérne az első gyökér a kis pohár aljáig hosszabb pohárba helyezzük Mi mindenre jó egy boros pohár  :-)


akkor ültetjük ki amikor a gyökér elér a pohár aljáig, nekem akkorra már öt gyökere volt az avokádónak, vigyázzunk mert a gyökerek nagyon törékenyek, majd vigyázzunk, ne száradjon ki a földje, nemsokára megjelenik a hajtás is


45 nap után már 8cm a hajtása és már látni a kis leveleit! azt mondják az első éven nő a leggyorsabban kb. másfél métert, de az enyém lehet, hogy erősebb turbóra kapcsolt...



58 nap után már 41cm, ez azt jelenti hogy a 45-ik naptól átlagban 2,54 centit nőtt naponta! Persze azt el kell árulnom hogy azzal a vízzel öntözöm amit csíráztatáshoz használok, vagyis amikor a magokról leöntöm az áztató vizet azt nem a csapba öntöm ki hanem azzal öntözöm a növényeket. Be is indultak tőle a szobanövények látványosan :-) ez a BIO tápszer, tele vitaminnal és ásványi anyaggal!



most már csak 5-6évet kell várnom mire megehetem róla az első érett avokádót. Szerintem tavaszra kinövi a jelenlegi cserepét és ültethetem 3x nagyobba, úgy legyen!



70 naposan már 53cm

És most végezetül lássunk egy gyökér törzset, ezt a magot nem tudtam elültetni mert kint -10 fog volt így nem hoztam be földet. Majd most fogom elültetni, szerintem befogan gond nélkül. Itt is már nő az avokádó szára.



Remélem ti is kedvet kaptok az avokádó csíráztatásához és neveléséhez!

A három testvér május felétől kikerült a szabadba és át is lettek ültetve, mert a cserepüket már kinőtték.


November elején bekerültek a lakásba, íme a legnagyobb, most már egyéves, ember nagyságú példány:


A legnagyobbat átültettem egy még nagyobb cserépbe, hogy egy szép nagy cserjét nevelhessek, ami télen bent, amúgy pedig a teraszon szépíti majd a kertet. Könyök magasságban már hajtja a mellék ágakat mindkét oldalra, jól látható a fotón. Amikot bokorrá nő, jó leszálló helyek lesznek az ágai a papagájunknak amikor röptetjük a szobában.

A másik kettőt talán el fogom ajándékozni, még megvannak, kb. 20 centivel alacsonyabbak.

Ajánlom figyelmedbe a következő bejegyzéseimet is:

A csírák fontossága

Érdekességként írom le,

hogy az egészséges emberi szervezetnek 70 MHz a rezgésszáma.

Az ételek közül a csíráknak a legmagasabb a rezgésszáma 150-250 MHz,

a főtt és sült ételeknek 50MHz,

a vitaminok és étrend kiegészítők 10 MHz, a

bontott hűtőpultban kapható csirkének 5 MHz.

A rákos sejtek 40MHz körül rezegnek.

Ezeket az értékeket a Kirlián fotók szépen láthatóvá teszik, keressetek utána, ha nem hiszitek...

itt egy érdekes videó

egy 70 éves nőről, aki fele annyinak néz ki mint amennyi... 27 éve nyers ételeken él, ez a fiatalságának a kulcsa! (feliratos)

Amit még szeretettel ajánlok: élő ételek, környezettudatosság, önfenntartás és a verseim

Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata

Gyógynövényes blog bejegyzéseimben sokszor fogok idézni egy Lekéri plébános, Dr. Zelenyák János - Gyógynövények hatása és használata című könyvéből, mert a könyv 1908-ban került kiadásra. Ebben a 349 oldalas könyvben (igen, a dátumot sem írtam el és a lapok számát sem) több generáció tudása található, viszont a mai modern betegségekről nincs semmi, mivel ezek még akkor nem léteztek, ilyenek pl. a stressz, koleszterin probléma, visszér, allergia, influenza, és még sorolhatnánk…

A könyvben nem akármilyen forrásokból merít:

Dr. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775
Dr. nedlici Vali Mihály: Házi orvos. 1797
Csurgay Kálmán: Gyógyszerészeti Szakkönyv. Budapest, 1883 - Eggenberger kiadása.
Dr. Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom, 1899

Összesen 23 forrásból és az akkor élő füves emberektől gyűjtötte össze az információkat…

Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a gyógynövények tudománya új keletű és ne használjuk őket!